+36 (23) 521-100
kft@bevonattechnika.hu

Specifikáció és eljárási utasítás - A NORSOK M-501 és az ISO 12944 szabványok

Világszintű felmérések alapján ki lehet jelenteni, hogy a világgazdaság a GDP 3-5%-át a korrózió elleni védekezésre fordítja. Ez óriási összeg. A korrózió a tervezőasztalon és a vasgyárban kezdődik.

A korrózió elleni védekezésben nagyon nagy a jelentősége annak, hogy a kohászatok milyen alapanyagot, ötvözetet gyártanak, az acélszerkezetek tervezői milyen műszaki megoldásokat terveznek. Korróziós tervezési szempontokról kaphat információt a tervező az ISO 12944-es szabvány 3. részében.

A korróziós szempontból jól megtervezett és legyártott acélszerkezet nem tartalmaz olyan felületeket, amelyeket szinte lehetetlen ellátni bevonattal, illetve nincsenek korróziós gócpontok, ahol a korróziós tényezők koncentráltan tudnak jelen lenni. Például: pangó víz, összegyűlt por a szerkezet egyes részein.

Alapanyagválasztás tekintetében korunk sajátos építészeti megoldása az úgynevezett weathering steel, az időjárás álló acél alkalmazása épített szerkezetek esetében. Ez egy krómmal, foszforral és rézzel enyhén ötvözött acél, amit az USA-ban fejlesztettek ki a XX. század első felében. Az acélon minden védelem nélkül 4-5 év alatt egy barna „patina” réteg képződik és ezután festés, vagy galvanikus védelem nélkül is elenyésző a korrózió mértéke (1.- 2. kép). Az acélszerkezetek túlnyomó többsége nem ilyen acélból készül, és ezeket el kell látni megfelelő bevonattal.

Ahhoz, hogy egy szerkezet korrózió elleni védelme hosszú távon biztosított legyen, a megrendelőnek – felhasználónak meg kell fogalmaznia az igényeit. Milyen legyen? Erre a kérdésre a megrendelő által készített SPECIFIKÁCIÓ adja meg a választ. A specifikáció valamennyi lényeges technikai műveletet tartalmazó szerződéses dokumentum, aminek a célja a felek közötti esetleges viták minimálisra csökkentése.

Ennek a dokumentumnak ki kell térnie a felület előkészítésre, a bevonatkészítésre, a minőség ellenőrzésre, a javításra, az egészség-biztonság-környezet kérdéskörre, az anyagok és szakemberek minősítésére és a dokumentációs igényekre. A specifikáció tartalmának összeállításában a NORSOK M-501 és az ISO 12944 szabványok nélkülözhetetlen segítséget adnak a tervezőknek és a megrendelőknek egyaránt.

A NORSOK M-501 szabvány egy tervezési segédlet, a Norvég olajipar fejlesztette ki. Kitér a bevonati anyagok kiválasztására, a felületelőkészítési, a bevonatkészítési, és a minőségellenőrzési eljárásokra. Cél egy olyan rendszer, amely biztosítja az adott szerkezeten az optimális védelmet, minimális karbantartási igényt, hogy a bevonat karbantartás- és bevonatkészítés- barát legyen, hogy az ezzel kapcsolatos egészségi, biztonsági és környezeti kockázatok kiszámíthatók és dokumentáltak legyenek.

A szabvány tartalma: Általános követelmények, egészség – biztonság – környezet, felületelőkészítés, festék bevonatkészítés, termikus fémszórással készülő bevonatok, szórt passzív tűzvédő bevonatok, minősítési követelmények, ellenőrzés és vizsgálat, mellékletben: rendszerek. Ahogy fejlődik a magyar korrózióvédelmi ipar, és jelenik meg egyre több külföldi olajipari megrendelő a piacon, úgy nő azon specifikációk száma, amelyek a NORSOK M-501 szabvány követelményrendszerét alkalmazzák. A dokumentum az Interneten is elérhető.

A specifikációra adott adekvát vállalkozói válasz a TECHNOLÓGIAI UTASÍTÁS. Ebben a dokumentumban a vállalkozó azt írja le, hogy hogyan készül el a mű. Leírja a kivitelezés folyamatát a munkaterület átvételétől annak visszaadásáig. Az esetleges javításra, a minőségellenőrzésre, munkavédelemre, hulladékkezelésre vonatkozó műveleteket is tartalmazza a technológiai utasítás..

Fő szabály szerint ez két külön dokumentum, de Magyarországon gyakran találkozhatunk olyan projektekkel, ahol a specifikáció, a technológiai utasítás, a minősítési és mintavételi terv egy közös dokumentumban szerepel. Műszaki szempontból ez jó is lehet, mivel a kivitelezés minden aspektusát többszörös hivatkozások nélkül egy dokumentumból ki lehet olvasni, jogi szempontból viszont felveti a felelősség áttelepülésének kérdését a dokumentum megalkotójára. Így előfordulhat, hogy a megrendelő olyan felelősséget is magára von, ami eredetileg a kivitelező cégre van telepítve. Ezt a 2013. évi V. törvény (PTK) 6:240§ (2) bekezdése képes valamelyest ellensúlyozni, ahol a kivitelező szakszerűtlen utasításra vonatkozó figyelmeztetési kötelezettsége, illetve a szerződéstől elállási joga áll fenn.

Összegezve: ipari acélszerkezetek létesítésénél az lenne a kívánatos, hogy a tervezők korrózióvédelmi szakértők segítségét vegyék igénybe, az ő támogatásukkal készüljenek a specifikációk és erre válaszul szakképzett, megfelelő minősítéssel rendelkező szakkivitelezők készítsék a technológiai utasítást, amit a megrendelő jóváhagy. Az így megszülető dokumentumok közös alapja a NORSOK M-501 rev.6 és az ISO 12944 szabványok legyenek. A bevonatokat szakképzett és minősített kivitelezők, a minőség ellenőrzést és vizsgálatokat pedig ugyancsak a szabványban megjelölt minősítések valamelyikével rendelkező szakemberek végezzék.

Dr. Ostorházi László / vállalkozási ügyvezető, Ostorházi Bevonattechnika Kft.

Legújabb kapcsolódó híreink

A VOSZ Közép-magyarországi Regionális Szervezete 2014-ben is átadta az Év Regionális Vállalkozója Díjat a legkiválóbb Közép-magyarországi vállalkozóknak. Munkája elismeréséül két KÖVET-tagvállalat vezetője is kitüntetésben részesült: Dr. Ostorházi László, az Ostorházi Bevonattechnika Kft. ügyvezetője, egyesületünk felügyelőbizottságának tagja, és Egry Csaba, az Egrokorr Festékipari Zrt. vezérigazgatója, akikkel interjút készítettünk.
2015.01.29.
dr Ostorházi Lászlót a 2014. év vállalkozójává választották. Ez a díj valójában azokat ismeri el, akik akár munkatársként, akár szállítóként áldozatvállalásukkal hozzájárultak a cég sikeréhez! Köszönet nekik!
2014.12.09.